VARGA CSABA: A SZAVAK VÉLETLEN EGYEZÉSÉRŐL
“Óh, kétszáz véletlenül egyező szó bármely két nyelvben található!” Ha létezik ostoba tudományos dogma, akkor ez az a javából. Amolyan ráolvasással való ördögűzés. Egyszerű számításokkal bemutatom a fenti, oly gyakorta hangoztatott állítás (vágy) bámulatosan balga voltát. E kis számolgatás eredménye olyan lesz számunkra, mint amikor elvágják a táltos paripa bokáján a béklyót. (Nem állhatom meg, mert tanulságos: ez a “bék”, az a “bék”, amely a “béke” szóban is a lényeget adja: “kötés”.)
Nézzük az átlagos, négy hangból álló szavak véletlen egyezésének esélyét:
a) Vegyünk alapul egy 25 betűből álló ábécét.
b) Alkalmazzuk továbbá azt a megszorítást, hogy egyetlen hang sem ismétlődhet a szóban.
A kérdés ekkor: Hány négy hangból álló szó állítható elő 25 hangból?
A négy hangból álló szó első helyére tehát 25 féle hang kerülhet. A második helyre azonban már csak eggyel kevesebb hangot tehetünk, azaz csak 24-et, hogy kizárjuk az ismétlést. Hasonló módon a harmadik helyre már csak 23, a negyedikre 22 hang kerülhet. Eszerint a négy hangból álló lehetséges szavak száma:
25 x 24 x 23 x 22 = 303 600
Ám még nem értünk a számolás végére, mert láttuk, hogy szóegyezés akkor és csakis akkor mondható ki, ha a két szó hangra is, és egyúttal jelentésre is azonos. A jelentés azonban a fenti számításban még nem szerepel.
Vajon hány jelentése lehet egy szónak? Például mit jelenthet ez az ismeretlen szó: sriv?
Bármit az ég világon, ami jelentés csak létezhet. Nagyon lebecsüljük az emberi értelmet, ha azt mondjuk, hogy tízezer jelentése lehet, de vegyük ennyinek. Tehát a 303 600 még beszorzandó tízezerrel:
303 600 x 10 000 = 3 036 000 000
Vagyis négy hangból álló szavak véletlen egyezésének esélye egy a három milliárdhoz. A lottó telitalálatra ennél hétszer nagyobb az esélyünk!
Öt hang esetén a véletlen egyezés esélye:
1 : 63 756 000 000.
Hét hang esetén:
1 : 24 227 280 000 000. Azaz egy a 24 trillióhoz!
Ezek oly hatalmas számok, hogy törölhetjük szótárunkból a véletlen egyezés lehetőségét. Tehát a számítással nem hogy számottevően csökkentettük az “Óh, kétszáz véletlenül egyező szó bármely két nyelvben található!” ördögűző ráolvasásban szereplő 200-as számot, hanem eredményünknek köszönhetően egyenest kijelenthetjük:
A véletlen szóegyezés maga a csoda.
Természetesen a lehető legelképesztőbb véletlenek (csodák) is bekövetkeznek néha, de épp ritkaságuk miatt nem kell figyelnünk rájuk.
A helyzet azonban koránt sem ennyire egyszerű nagy időtávok esetében. Mert az egyezés megfoghatóságát rontja a kiejtés általános sokszínűsége, valamint a helyesírások és ábécék (a hiedelmekkel ellentétben koránt sem túl lassú) változékonysága. Vagyis ha lényegesen eltérő időpontokban leírjuk úgyanazt a szót, a két íráskép szinte biztosan eltérő lesz. Ám ez a nehézség is kezelhető, ha áttekintjük és megértjük a torzító hatásokat.
